A hőhídmentes bejárati ajtó már egy viszonylag ismert fogalomnak számít, de még mindig vannak félreértések ezzel kapcsolatban.
Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy ha ajtót vásárol, az biztosan hőhídmentes legyen.
Először is tisztázzuk, hogy mi is az a hőhíd:
A hőhidak olyan felületek egy épületen, amiknek a hőmérséklete eltér a környező területekétől (általában hidegebbek). A falak esetében ezek jellemzően a sarkok, míg nyílászáróknál a keret sarkai vagy az alja.
A hőhidak közelében a levegő is lehűl sokszor már arra a pontra, ahol kiadja magából a párát. Ha az otthonunkban magas a páratartalom, akkor ezeken a pontokon vizesednek az ablakok, ajtók feletti áthidalók, a hideg sarkok, a padló és a hideg falak.
A hőhídmentesség elsősorban az acél és fém ajtóknál fontos, mert a fém, jó hővezetőként a hideget és a meleget is könnyen átadja.
Nézzük hogyan alakulhat ki hőhíd egy ajtónál.
Télen az ajtó folyamatosan kapja kintről a hideget, ami a teljes ajtókeretet áthűti, így a keret benti oldala is hideg lesz. Ha ez a benti 22 fokkal találkozik, akkor ott ki fog csapódni a pára az ajtókereten és az ajtólapon.
Gondoljunk csak a hűtőből kivett hideg kólás dobozra, ami nyáron a melegben elkezd gyöngyözni, mert a meleg levegő kicsapódik a külsején.
Egy hőhídmentes bejárati ajtóba lényegében egy hőmegszakító réteg kerül a külső és belső lap közé. Ez jellemzően valamilyen műanyag vagy más kevésbé hővezető anyag, ami megakadályozza, hogy a külső felület átadja a hideget a belsőnek.
Így hiába hideg a külső lap, a belső szobahőmérsékletű marad, nincs kicsapódott pára és nincs penész.
A hőhídmentességhez ugyanolyan fontos a hőmegszakítás az ajtókeretnél, mint az ajtólapnál.
Egy acél vagy alumínium keret belsejébe kell egy megszakító réteg, ami megakadályozza a hőhíd kialakulását.
Ha a bejárati ajtó nem hőhídmentes, akkor ki fog rajta csapódni a pára, ahogy azt az előző részben átvettük.
Namármost, ahol rendszeres vagy folyamatos nedvesség és meleg van, ott meg fog jelenni a penész. A penész káros hatásait talán nem kell részletesen ecsetelni: allergia, asztma és egyéb légúti betegségek melegágya. Ráadásul nagyon nehéz megszabadulni tőle, ha egyszer megjelent.
Érdemes tehát a megelőzésre fókuszálni és eleve hőhídmentes bejárati ajtót választani.
A hőhíd másik nagy hátránya, hogy ezeken a pontokon jobban kiszökik a meleg. Ami a fűtésszámlára nem igazán van jótékony hatással.
A folyamatos nyirkosságban vagy akár penészben álló ajtó élettartama drasztikusan lecsökken, így az egyébként évtizedekig hibátlan (ha hőhídmentes) acél ajtó pár év alatt tönkremehet.
Bár 100%os biztonsággal csak a használatból fog kiderülni, hogy valóban hőhídmentes-e az ajtó, van néhány dolog, amit a vásárlás előtt megtehet, hogy bizonyosságot nyerjen.
A legegyszerűbb, ha az értékesítőtől vagy a forgalmazótól megkérdezi, hogy hőhídmentes-e az ajtó. Ha az értékesítő elkezd hebegni-habogni, akkor az már okot ad arra, hogy jobban körbejárja a témát az adott ajtóval kapcsolatban.
Másik lépésként megkérheti, hogy mutasson az ajtóról metszeti rajzot, ahol látszik az ajtólap és a keret szerkezete.
Az Unisec bemutatóteremben mi például metszet rajzot, és metszett mintát is tartunk. Lényegében egy félbevágott ajtó és egy félbevágott keret is megtekinthető, ahol pontosan látszik, milyen szigetelő és hőmegszakító rétegek vannak az ajtóban.
Szintén jó jel, ha garanciát vállal a cég a hőhídmentességre, hiszen így a vásárlás után is be lesz biztosítva az ajtó.Ha alapból nem adnak garanciát, akkor kérdezze meg, hogy vállalnak-e. Ha nem, akkor az ismét mélyebb utánajárásra adhat okot.
Legyen bármilyen profi hőhídmentes egy ajtó, a nem rendeltetésszerű használat miatt képződhet páralecsapódás.
A jó hír, hogy ezt egy kevés odafigyeléssel elkerülheti:
A legtöbbet a benti páratartalom szabályozásával teheti. Bent az ideális páratartalom 50% alatt van. Ezt egy otthoni időjárás állomással könnyen mérheti.
Ha magas a páratartalom akkor ezekkel csökkentheti:
Ha nem szeretne folyamatosan szellőztetni (márpedig be kell látnunk, ez nem egy életszerű megoldás), javasoljuk a páratartalom folyamatos szinten tartását, erre megfelelő páraelszívó berendezéssel. Szintén jó megoldás lehet akár egy hőszivattyú is, amely nem csak a párát tartja kordában, de a fűtésre, hűtésre, használati melegvíz készítésére is alkalmas.
Sokat számít, hogy mennyi bent a hőmérséklet.
Az ideális benti hőmérséklet télen 22-23 fok, ha nem csinálunk semmit. Ha aktívak vagyunk (főzünk, takarítunk, edzünk), akkor ez akár 20 fokra is csökkenhet.
Az alacsonyabb benti hőmérséklet nem csak az alacsonyabb rezsiszámla miatt fontos, de az egészségünkre is jótékony hatással van, hiszen kisebb sokk éri a szervezetet, ha kimegyünk.
Ráadásul az ajtót, ablakokat és falakat érő hőmérsékletkülönbség is mérséklődik, így kisebb eséllyel alakul ki penészfolt.
A hőhídmentességnek alaptartozéknak kellene lennie minden fém ajtónál, bár sajnos még ma is találkozunk olyan esetekkel, ahol az nem valósult meg.
Érdekes olvasmány István története, aki sajnos pont egy hőhídmentes és nem túl segítőkész forgalmazó csapatba futott bele.