Amikor szóba kerül az energiatakarékos ház, legtöbbször a szigetelés és a fűtéstechnika jut mindenki eszébe. Pedig ezen kívül sok más tényező is számít, ahhoz, hogy igazán energiatakarékos házunk legyen.
Ilyen például a telek fekvése, az épület kialakítása, a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) aktív és passzív használata, a fűtéstechnika automatizálása, vagy a megfelelően szigetelő bejárati ajtó és ablakok beépítése.
Ebben a cikkben megválaszoljuk az energiatakarékos házakkal leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
A házakat energiaigény alapján különböző kategóriákba sorolják, ugyanúgy, mint például a mosógépet. Az érvényben lévő energetikai besorolási osztályok az AA++ és a JJ energetikai minősítések között helyezkednek el, ahol az AA++ a legjobb.
Az AA++, AA+, AA és BB energetikai besorolások már elérik vagy meg is haladják a Közel nulla energiaigény (KNE) osztályt. Ebben a besorolásban a felhasznált energia legalább 25%-ának megújuló forrásból kell származnia.
Az AA-val kezdődő energetikai besorolásnál már minden helyiségben külön elektronikus szabályozó van a fűtési és hűtési rendszerekhez, és az időjárásfüggő működést is meg kell oldani.
Magyarországon az új szabályozásnak köszönhetően 2022-től az épületeknek kötelezően teljesíteniük kell a KNE osztályt (minimum a BB besorolást elérni), amit energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Az energiatanúsítványt az építtetőnek kell beszerezni és kifizetni.
Ennyire azért nem szigorú a helyzet.
Viszint az új építésű házaknál 2022. július 1-től elvárás, hogy az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia.
Megújuló energiahordozónak számít a:
Hogy milyen fűtéstechnikát választ, az több mindentől függ. A ház méretétől, tájolásától, a költségvetésünktől vagy épp a lokációtól is. Pl. akkor érdemes biomasszával fűtő kazánt választani, ha a tüzelőanyag szállítását, raktározását, vagy éppen az automatikus adagolását meg tudja oldani.
Az energiaigény egy részét érdemes napelem rendszerrel ellátni, aminek a telepítésére sok esetben támogatást is igénybe lehet venni.
Az energiahatékonyság egyik eszköze, ha a napenergiát az üvegházhatás segítségével egyszerűen “elfogják". Ezért az újépítésű házakat is érdemes úgy tájolni, tervezni, hogy az üvegfelületek, nyílászárók segítségével minél hatékonyabban ki legyen használva az “ingyen" napenergia.
Korábban népszerű volt a dél felé néző, nagyméretű nyílászárókkal megnyitott homlokzat. Ez a klímaváltozás miatt ezt egyre inkább érdemes átgondolni.
A déli fekvés helyett jó lehet az északi-északkeleti tájolás, ahol kevés a besugárzásból adódó hőterhelés, de sok a közvetlen fény tavasztól őszig a reggeli, délelőtti órákban. Minden tájolásnak megvannak az előnyei és hátrányai, amiket érdemes átbeszélni a tervezővel mielőtt döntene.
Az épület alapanyagát alapvetően az építésügyi szabályok határozzák meg, elsősorban, hogy milyen minimális hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie a szerkezetnek és az építőanyagnak.
A felhasznált építőanyagokkal szembeni elsődleges elvárás, hogy minimalizálják a hőveszteséget. Ezért az energiatakarékos házak nagy hőtömegű anyagokból készülnek, például kőből, betonból vagy téglából.
A hőtömeg az építőanyagok képessége, amivel felveszik és tárolják a hőenergiát. Ezzel stabilizálni tudják a helyiségek hőmérsékletét és csökkentik a hőátadás sebességét. A fa, acél vagy pl. a szőnyegek alacsony hőtömegű anyagok, ezért ezeket nem javasolt használni egy energiatakarékos háznál.
Fontos, hogy a kivitelezés során a meghatározott építőanyagtól ne térjen el. Ha valamiért ez elkerülhetetlen, akkor mindenképp egyeztessen energetikussal a változások kapcsán a ház energiabesorolásáról.
A megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés és annak helyes elhelyezése itt kiemelten fontos a hőveszteség minimalizálásához, és ugyanilyen fontosak a megfelelő nyílászárók.
Nagyon is sok.
A legjobban szigetelt ház sem ér semmit, ha a nyílászárók nem szigetel rendesen. Ezért fontos, hogy magas hőszigetelési képességű bejárati ajtót válasszunk, ami biztosan hőhídmentes.
Az ablakoknál is fontos a kiemelkedő hőszigetelés és érdemes a túlzóan nagy felületeket elkerülni, vagy egy helyre koncentrálni. A nagy ablakok hőszigetelő képessége – akármilyen többrétegű, gázzal töltött üvegezést használunk – jóval rosszabb, mint egy jól kialakított, általános fal hőszigetelése.
Vagyis, minél több az üvegfelület, annál többet kell fűteni. Ha fontos a fűtésszámla, akkor érdemes az ablak méreteket okosan megválasztani, és maximum egy szobába (mondjuk a nappaliba) tervezni nagyobb ablakokat.
A szigetelés és a ház “lezárása" komoly gondokat is okozhat, ha nem párosul megfelelő levegőzéssel és légcserével.
Ha nem tud távozni a bent főzéssel, mosással és például a fürdéssel keletkezett pára az penészt és légúti betegségeket is okozhat. Éppen ezért nem elég csak jól hőszigetelő, légmentes lakásokat vagy házakat kialakítani, hanem a profi légcserét is meg kell oldani.
Valóban, minél kisebb egy ház, annál kisebb lesz a bekerülési és fenntartási költsége. Kevesebb építőanyag, kevesebb szállítás, kevesebb károsanyag kibocsátás az építkezés során.
Ugyanígy, egy kisebb házat értelemszerűen kevesebb energiával lehet működtetni, felfűteni vagy lehűteni mint egy nagyobb társát.
Az energiatakarékos házban a berendezések sem zabálhatják az energiát. Nem mindegy tehát, hogy milyen gépekkel látja el a háztartás alapvető szükségleteit. A mosógép, szárítógép, mosogatógép, hűtő, világítás megválasztásakor figyelje a gépek energiatakarékossági besorolását. Ráadásul 2021. március 15-től új uniós besorolási szabályok vannak érvényben.
A LED-világítással, az A besorolású gépekkel, a takarékos csaptelepekkel vagy az otthon okosításával még jobban hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz.
Ha régebbi építésű házban él, akkor első lépésként érdemes egy energetikai vizsgálattal megállapítani a ház energia besorolását. Itt az is kiderül, hogy a házban hol veszik el a legtöbb hő.
Ezután már sokkal pontosabban meg lehet tervezni, hogy hol milyen szigetelés legyen: a homlokzaton, a födémen és az aljzaton.
A külső szigetelést a bejárati ajtó cseréjével és az ablakok korszerűsítésével érdemes folytatni, hiszen ezeken a pontokon lehet még nagy hőveszteség egy-egy szoruló, elöregedett vagy rosszul beépített nyílászáró miatt.
A felújításra most ez a legjobb idő, hiszen a jelenleg futó Otthonfelújítási támogatással 50% támogatás jár a legtöbb korszerűsítésre, így a nyílászárók cseréjére is.
Amikor a ház már jól szigetel, jöhet a fűtési rendszer korszerűsítése jobb technológiával vagy megújuló erőforrás beépítésével. A fűtéstechnológia automatizálásával pedig tovább optimalizálható a fűtésre szánt energia.
A passzívházak lényegében az energiatakarékos házak Rolls Roys-ai.
A passzívház egy olyan épület, ami kimagasló hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (tehát passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát.
Ez a hatékonyság nagyjából azt jelenti, hogy egy passzívház fűtési energiaigénye kb. 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek.
Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, 1/3-át pedig a fűtési rendszer adja.
A passzív házakkal szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy a ház éves energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év)-t. Persze még sok más szempont is van amitől egy ház passzívház vagy sem.
A fentiekből is látszik, hogy a valóban energiatakarékos házhoz nagy körültekintés és szakemberek segítsége szükséges. A tervezéstől vagy átalakítástól kezdve, a nyílászárókon át egészen a berendezés kiválasztásáig érdemes szakértő kezekre bízni magát.
Ugyanis rengeteg bosszúsággal és sokszor többletköltséggel járhat egy rosszul helyettesített építőanyag, egy elnagyolt kivitelezés vagy éppen egy rosszul beépített ajtó, erre István története egy tanító példa.
Egy gondosan megtervezett és felépített energiatakarékos házzal viszont nemcsak a saját kényelmünket fokozzuk és a rezsiszámlánkat csökkentjük, de a bolygónkat is élhetőbbé tesszük a jövő nemzedékének.