Passzívház: mi az, hogy működik és megéri-e?
A passzívházak egyre népszerűbbek szerte a világon és itthon is. Nem véletlen hiszen rengeteg előnnyel bírnak a hagyományos házakhoz képest.
De mi is tulajdonképpen egy passzívház?
Milyen követelményeknek kell megfelelnie?
Mik az előnyei és mik a hátrányai? Vannak egyáltalán hátrányok?
Ezekre és még sok más kérdésre adunk választ ebben a cikkben.
!--OPTIMONK--!
Passzívház fogalma
A passzívház lényegében olyan épület, ami gépesítés (fűtés, hűtés) nélkül, a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát felhasználva biztosítja bent az ideális hőmérsékletet.
Jellemzően a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, 1/3-át pedig a fűtési rendszer - valamilyen hőtermelő - biztosítja.)
Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban általánosan használt megoldások tudatos felhasználása.
Passzív ház fajtái
Az autonóm passzívház
Ennél a típusnál az önellátó működés a fő követelmény.
A cél, hogy az épület a közművektől független legyen, úgy hogy biztosítja a megfelelő komfortot. Ezt jellemzően minél alacsonyabb fűtési igény kialakításával valósítják meg.
Az öko-passzívház
Itt a környezetvédelem a fő szempont.
Ennél a típusnál nem csak az alacsony üzemeltetési költség a cél, hanem hogy a ház a legkevésbé környezetterhelő megoldásokat használja. Ilyen például a bioház, ahol az egyik fő szempont, hogy a felhasznált anyagok és az építés ne károsítsák az egészséget és a környezetet.
A passzívház működési elve
A passzívház egyszerű elvek alapján működik:
!--OPTIMONK--!
Az épület hőveszteségeit csökkenteni, míg a hőnyereségeket növelni kell.
Forrás: zoldhazepites.hu
Jellemzően hogyan érik ezt el?
Kiváló hőszigeteléssel
Az épület a külső hatások ellen remek szigeteléssel, minimális hőhidakkal, légtömör szerkezeti megoldásokkal van lezárva. Ennek a buroknak a részesei a megfelelően tájolt, minőségi nyílászárók, amik kiemelten fontosak a passzívházakban. Az energiatakarékos ajtók a hőveszteség minimalizálásában az ablakok pedig a hőnyereség maximalizálásában is kiemelt szerepet játszanak.
Szellőztetés hővisszanyeréssel
A lakótér komfortjának megőrzése miatt mindenképpen biztosítani kell a szükséges, folyamatos szellőzést. A szellőztetés energiahatékony és kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik.
Itt lényegében a távozó levegő nagy hatékonysággal átadja a benne tárolt hőenergiát a beszívott friss levegőnek anélkül, hogy a kinti levegővel (és ezzel együtt a szennyező anyagokkal, vagy a szagokkal) keveredhetnének.
Természetes hőenergia kihasználásával
A napenergiát maximálisan kihasználja és optimalizálja a ház és a nyílászárók megfelelő tájolásával és méretezésével. Emellett a belső terekben termelődő hőenergia (berendezések és lakók) is hasznosul.
A fentieknek köszönhetően egy passzívház fűtési energiaigénye 80–90%-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé és 60–75%-kal kevesebb, mint egy alacsony energiaszintű házé. Ráadásul évente több tonnával kevesebb szén-dioxidot termel, mint egy hagyományos ház.
Mivel egy passzív ház 1 m²-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával, ami megközelítőleg megfelel 1.5 liter olaj, vagy 1.5 m3-nyi gáz fűtőértékével, egy 100 m²-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több, mint 150 m3-nyi földgáz.
Passzívház követelmények
A fő követelmény egy passzív ház esetében, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket.
Egy másik fontos, de nem kötelező, paraméter az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, ami még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. Ha egy 100 m²-es házat veszünk alapul, az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000 W / 1 kW lehet.
Szintén nem kötelező elvárás, hogy a lakótér nyári túlmelegedése klimatizálás nélkül sem haladhatja meg a 10%-os szintet.
Egy fontos elvárás még, hogy az elsődleges energiaigény nem haladhatja meg a m²-re vetített 120 kWh/év értéket.
A passzívházak esetében a határoló szerkezetek (pl. falak, tető) légtömörsége kiemelten fontos, amit az építés során méréssel kell ellenőrizni.
Passzívház tájolása - avagy bármilyen telekre épülhet passzívház?
Örök kérdés, hogy milyen tájolású legyen a passzívház?
Mivel már alpesi menedékház és sarkkutató állomás is épült passzívházként így bátran állítható, hogy itthon tájolástól függetlenül épülhet passzívház.
Princess Elisabeth kutatóállomás (Forrás)
A tájolás szerepe inkább a költséghatékonyságban jelenik meg, ugyanis egy “megfelelő" tájolású passzívházat jelentősen olcsóbban lehet felépíteni, mint például a bükki erdő mélyén.
Mivel a passzívház koncepciója az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyságról is szól, érdemes olyan telket választani, ahol a külső adottságok a lehető legjobbak.
A passzívház előnyei
Alacsonyabb energiafelhasználás = kisebb rezsi
Az első, ami a legtöbb embernek beugrik a passzívházról: kevesebb lesz a fűtés költsége.
Való igaz, hogy egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek.
Az egészségre gyakorolt hatás
A passzív ház a pénztárca mellet az egészségre is jótékony hatással van. Egyrészt a hatékony levegőcsere miatt por és pollenmentes lesz a ház, ami az allergiás tüneteket enyhíti.
A hőhídmentes kialakítással és a megfelelő szellőzőrendszerrel nincs páralecsapódás és így penészedés, vagyis elkerülhetőek az asztmás tünetek.
Emellett az egyenletes hőmérsékletnek köszönhetően nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet. Mindezek egy nagyobb nappali komfortérzetet és egy pihentetőbb alvást tesznek lehetővé.
Környezetvédelem
Mivel fűtésre minimális szükség van, ezért egy passzívházzal egyrészt óvjuk a véges energiaforrásokat és a kevesebb károsanyag kibocsátással nem terheljük a légteret.
A passzívház hátrányai
Magasabb költség
A passzívház legnagyobb hátránya az ára: kétségtelenül többe kerül, mint egy hagyományos ház építése. Szakértők elemzései alapján átlagosan 8-15%-kal növeli meg az építkezés költségeit. Persze ez a befektetés, ahogy fentebb írtuk idővel megtérül, építőipari és energia áraktól függően 15-20 év alatt.
Ha elmegy az áram…
Leáll a szellőztető rendszer. Ez viszonylag könnyen orvosolható egy ablaknyitással, ami persze a téli hidegben kevésbé ideális.
Azt hozzá kell tennünk, hogy a mai legtöbb hűtő/fűtő rendszer is árammal működik, így egy hagyományos házban is könnyen előfordulhat, hogy áramkimaradás esetén leáll a fűtés vagy a klíma.
Egy biztonsági generátor beépítésével könnyen kiküszöbölhető ez a hiba.
Régi ház passzívvá alakítása - lehetséges?
A válasz röviden igen.
Persze egy vályogházból sosem lesz passzívház, de egy hagyományos házat a megfelelő átalakításokkal passzívvá lehet alakítani, ami Németországban meg is tettek.
Hogy megéri-e?
Az sokban függ az épület állapotától. Például, ha magával a szerkezettel vannak problémák, nincs értelme belefogni, mert egy ilyen épületből már nem érdemes energiatakarékos házat faragni.
Egy alapvetően jó állapotú házat megéri passzívvá tenni, de érdemes szem előtt tartani, hogy a felújítás költségei a ház korával egyenes arányban nőnek. Vagyis minél öregebb egy ház, annál nagyobb anyagi ráfordítással jár a felújítás.
Mi van a passzívházon túl?
Hagyományos ház
Egy hagyományos épületnél a fajlagos fűtési energiaigény durván 150 és 300 kWh/(m2év)-re tehető. Itt a hőt alapvetően a fűtőrendszer és berendezések adják.
Alacsony energiaszintű ház
Alacsony energiaszintű házaknál fajlagos fűtési energiaigény 40 és 70 kWh/(m2 év) közé esik.
Ezt jól hőszigetelt épületburokkal, hővédő ablakkal és kontrollált szellőztetéssel érik el, de még szükség van egy hagyományos fűtési rendszerre (pl. kazánra vagy távhőre) is.
Passzívház
Ugye erről volt szó eddig. A passzívház fajlagos fűtési energiaigénye 15 kWh/(m2év). A különböző (fentebb részletezett) technológiáknak köszönhetően, itt már nincs fűtési rendszer, hanem a külső és a benti hőenergia van hasznosítva.
Nulla energiaigényű ház
Ezeknél a házaknál a fűtési energiaszükségletet – ideértve a fűtés áramszükségletét is – teljes egészében megújuló energiaforrással fedik le.
Aktív ház vagy pluszenergia ház
Az aktív ház inkább marketing megnevezés, mint konkrét technológia. Az „aktív ház" kifejezést leginkább azokra a házakra használják, ahol a ház több energiát termel, mint amennyit használ. Ezt el lehet érni egy passzívháznál, és akár egy hagyományos háznál is, persze csak nagy gépészeti beruházással.
Itt lényegében az elfogadott definíció, hogy a ház megújuló forrásból több energiát termel, mint amennyit felhasznál, a többletet pedig visszatáplálja a hálózatba, vagy akkumulátorokban tárolja.
Passzívház gyakori kérdések
Tényleg nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban?
De, lehet. Ráadásul minden évszakban.
Amikor a kinti és a benti hőmérséklet közel azonos, például egy kellemes tavaszi és őszi napokon érdemes szellőztetni.
Persze az más kérdés, hogy fűtési szezon alatt nem ajánlott (mint ahogy hagyományos háznál sem hagyjuk tárva-nyitva az ablakot télen).
A gépi szellőztetés most akkor előny vagy hátrány?
Mivel a passzívházak légcseréjét biztosító szellőző berendezésekben beépített filterek szűrik a beáramló kinti levegőt (pl. por, pollen ellen), a lakásba jutó levegő már jóval tisztább, mintha azt az ablakon engednénk be.
A szellőztető meghibásodása esetén a ház hagyományos módon, ablakokon keresztül is szellőztethető.
Tényleg megfizethetetlenül drága egy passzívház?
Itthon nehéz pontos adatot mondani, mert viszonylag kevés ilyen ház épült. De Németországi adatok alapján a passzívházak kb. 8-15%-al kerülnek többe és 10-15 év alatt térül meg a befektetés.
Igaz, hogy a vastag szigetelés miatt nem tud lélegezni a fal és a lakás bepenészesedhet?
Penészedés akkor jön létre, ha egy felület sokáig hidegebb vagy nedvesebb, mint a környező felületek, így ott a fal vagy az ajtó elkezd “izzadni", mert kicsapódik rajta a pára.
Passzív házak esetén ez akkor jellemző, ha a szellőzés nem megfelelő. Viszont a jól kialakított szellőztető rendszerrel nem kell aggódni a penészesedéstől.
A passzívházat tényleg csak szakember tudja üzemeltetni?
Egy passzívház üzemeltetéséhez nem kell extra műszaki tudás. Egyedüli karbantartást a szellőző igényel, amiben évente 2-3 alkalommal cserélni kell a szűrőket, akárcsak a porszívóban.
A szellőztető rendszer vezérlése pedig lényegében megegyezik egy termosztát használatával.
Tényleg csúnyák a passzívházak?
Egy passzívház kívülről bármilyen lehet. A passzívház követelmény rendszerében csak a műszaki paramétereket vannak meghatározva, az épület megjelenése a tervezőn és a tulajdonoson múlik.
