A rendőrségi statisztikák szerint egy átlagos betörési idő másfél percet vesz igénybe, amibe beletartozik az ajtó hatástalanítása, a gyorsan mozdítható értékek eltulajdonítása, és a helyszínről való távozás. 

Ráadásul a biztosítók kizárólag akkor fogadnak el megfelelőnek egy ajtót, ha nem csak egy, hanem dupla zárszerkezet védi, és a zárak egymástól minimum 30 centiméter távolságban vannak. Ilyenkor a betörőnek nem egy zárat kell hatástalanítania, hanem kettőt, tehát dupla ideig tartana bejutnia –, amit meg sem próbál, ha ilyen ajtóval találkozik. 

A betörésbiztos bejárati ajtót tehát nem éri meg félvállról venni.

Nézzük mi tesz egy ajtót “feltörhetetlenné".

Hogyan lehet feltörni egy ajtót?

A betörők ma már elég rafináltak, de azért még nem kell egy MacGyver szintű leleményességre gondolni. Megvannak viszont azok a jellemző pontok és módok, ahogy megpróbálnak behatolni:

Hol próbálnak meg bejutni?

Ha egy betörő hatástalanítani szeretne egy ajtót vagy az ajtólapon vagy a “leggyengébb ponton" próbálkozik. 

Nézzük ezeket részletesebben.

Az ajtó felületén

Ha az ajtólap a cél, jellemzően két módszert alkalmaznak:

• vagy felfeszíti, ami azt jelenti, hogy lényegében kipattintja az ajtólapot a keretből;
• vagy pedig flexel nekiáll, és akkor elkezdi ütni az ajtólapot az pedig egyszer csak átszakad.

Az ajtólapon keresztüli behatolás, fém biztonsági ajtónál nem jellemző, csak a gyengébb szerkezeteknél (pl. műanyag vagy fa), amit viszonylag könnyedén tudnak így hatástalanítani, körbevágni, ki- vagy szétvágni.

Például, egy régi betörési mód volt a műanyag ajtóknál, amikor a zár mellett, vagy az egész zártestet a kilincsnél körbehevítették. Mivel a műanyag könnyen olvad, és az ajtóban nem volt semmiféle biztonsági elem, ezért a zárat gyakorlatilag be tudták nyomni és már bent is voltak a lakásban.

A régi fa ajtókat jellemzően megpróbálták berúgni, mert ha egy ponton többet ütik, akkor a fa átszakad.

Az acél ajtó ezeknél jóval masszívabb, pár ütésre nem tud átszakadni, ha sérül is inkább nyúlik és horpad, mint az autók.

Valamilyen “gyenge" ponton

Ha az ajtólapon átjutni túl nagy macera, akkor megnézik vannak-e gyenge elemei az ajtónak. Ezek jellemzően a zárak és a zsanérok szoktak lenni.

A zárak esetében a célpont a zárbetét szokott lenni, azt próbálják valamilyen módon gyengíteni, hogy utána az összes záródási tüskét könnyedén ki tudja nyitni.

Tipikus zár babrálási mód a zár eltörése, felfúrása vagy körbevágása és belökése. Előfordulhat az is, hogy a zárbetétet veszik ki és egy saját zárszerkezettel helyettesíti.

Másik lehetőség, hogy a zsanérokat veszi célba és megpróbálja leemelni az ajtólapot a zsanérokról. Így a nyelvoldalon hiába zár egy, kettő, három, öt ponton, ki lehet fordítani a keretből az ajtót. 

A biztosítók ezért kifejezetten kérik, hogy a zsanérok kiemelés vagy leemelés gátlóval legyenek ellátva.

Hogyan próbál meg behatolni?

Itt jellemzően két módszerrel operálnak: mechanikai vagy kémiai eszközökkel.

A mechanikai eszközök használatakor lényegében valamilyen eszközzel (kalapács, fejsze, csavarhúzó, stb.) nekiesik az ajtónak és megpróbál bejutni. Ez lehet halkabb folyamat, mondjuk ha csavarhúzóval buherálja a zárat vagy nagyon hangos, ha fejszével próbálja meg szétverni az ajtót. 

Azt azért beláthatjuk, hogy nagyon de nagyon ritka lehet az az eset, ahol ilyen hangos módszerrel próbálkoznak a betörők, mert szinte azonnal lebuknának.

A kémiai eszközök pedig, lényegében valamilyen maró, savas anyag használatát jelentik. Ez is elég ritka, hiszen egy olyan savas anyag, ami egy ajtót hatástalanít elég veszélyes lehet, akár a használójára is.

A betörésbiztos bejárati ajtó elemei

Az anyag

Ha betörésbiztosságról van szó, akkor az acél verhetetlen, ehhez kétség sem fér. 

A fém jóval tartósabb, erősebb, masszívabb anyag, és a legtöbb mechanikai ráhatás (pl. kalapács, fejsze) egyszerűen nem hat rá. 

Fa biztonsági ajtó nem is igazán létezik. Ha mégis előfordul, akkor ott a fa tömörségével szoktak játszani: minél vastagabb a szerkezet, annál masszívabb az ajtó. 

Viszont egyrészt a fa nagyon drága, másrészt nagyon nehéz. Ahhoz pedig, hogy ugyanolyan biztonsági szilárdságú legyen az ajtó felülete, mint egy acélajtónak, olyan vastag fajtát kellene csinálni, amit már lehet, hogy a zsanér el sem bírná.

Műanyag ajtóknál szintén nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett biztonsági ajtókról. Ennek ellenére a műanyag ajtókat is szokták biztonsági ajtóként hirdetni, de valójában ott csak egy biztonsági zár adja a védelmet. Maga az ajtó felülete jellemzően nincs biztonsági funkcióval ellátva.

Léteznek olyan műanyag ajtók, ahol a két vékony műanyag közötti szigetelő rétegbe beleraknak egy vékonyabb acéllapot, ami valamilyen szinten ellenállóbbá teszi a lapot. 

Illetve egy műanyag ajtót is fel lehet szerelni biztonsági zárra, biztonsági záródási tüskékkel, de ez már irreálisan megdobja az árat, ami a műanyag ajtók egyik fő előnye.

Az ajtólap

Az ajtólap masszívsága és szerkezeti felépítése határozza meg, hogy mennyire ellenáll az ajtó mondjuk egy fejszés vagy fúrós támadásnak.

Nézzük mi kell egy igazán ellenálló ajtólaphoz:

Kétoldali biztonsági acéllemez

Miért fontos ez? Az ajtón nem csak egy, hanem két biztonsági acéllemez is van, ami az ajtó lapon keresztüli átjutást lényegében lehetetlenné teszi. 

Merevített rácsszerkezet

Miért fontos ez? Az ajtólapban egy rácsszerkezet van, ami úgy néz ki, mint egy börtönrács. Ezek tovább merevítik az ajtólap felületét. Ha megpróbálják átvágni az acéllemezt például flexszel, akkor ezek újabb akadályt képeznek a behatoló előtt.

Az ajtótok

Az ajtótok ugyanolyan fontos mint az ajtólap, hiszen a megfelelő védelmi elemek nélkül vagy a hibás beépítéssel támadható lesz az ajtó.

Ezek kellenek egy betörésbiztos ajtókerethez:

Fém szerkezetű ajtókeret

Miért fontos ez? A fém a legellenállóbb anyag, így az ajtó kerete sem támadható szerszámokkal vagy maró hatású anyaggal.

Megfelelően rögzített ajtókeret

Miért fontos ez? Az ajtókeret a helyes pontokon az előírásnak megfelelően 30-40 cm távolságonként van rögzítve, így az ajtókeret nem mozdítható ki a falnyílásból.

Kicsi beépítési hézag az ajtónyílás és a tok között

Miért fontos ez? Ha két-két centinél nagyobb a beépítési hézag, akkor a betörő már tud annyit feszíteni ajtólap és a keret közt, hogy az ajtót ki tudja pattintani. A kis beépítési hézagnál nem tudja kifeszíteni az ajtót.

A zárrendszer

Az ajtó klasszikus gyenge pontja, a legtöbb behatoló itt fog először próbálkozni. Vagyis kifejezetten fontos, hogy meglegyenek a védelmi elemek.

Nézzük is mik ezek:

Mélyen záródó tüskék

Miért fontos ez? A legalább 5 cm mélyen az ajtókeretbe záródó tüskék akadályozzák az ajtó kifeszítését, vagyis nem lehet kipattintani az ajtót a keretből.

A főzár által működtetett záródási tüske a sarokban a kifeszítés ellen

Miért fontos ez? Az ajtó nem csak egy irányba, hanem több irányba is záródik, és több irányból is védi az ajtólap kifeszítését a keretből, tehát teljes védelmet ad.

Fontos kitétel, hogy ezek a záródási pontok csak akkor védenek a kifeszítés ellen, ha legalább 30 cm távolságra vannak egymástól.

Rejtett le- és kiemelésgátló passzív tüskék. 

Miért fontos ez? Az ajtó nem csak egy irányba, hanem több irányba is záródik, és több irányból is védi az ajtólap kifeszítését a keretből, tehát teljes védelmet ad.

Állítható le- és kiemelést akadályozó horganyzott ajtópántok/zsanérok. 

Miért fontos ez? Az ajtó 3 db forgó pántzsanérral szerelt, ami az ajtólap masszív rögzítését jelenti az ajtókeretre, és segíti, hogy hosszú távon is akadálymentes legyen az ajtó nyitása-csukása.

A főzár szerkezet biztonsági osztálya

Miért fontos ez? A biztonsági osztálytól függően fúrás és marás védelemmel is el lehet látva egy zárszerkezet.

Tanúsított, biztonsági másod/kiegészítő zárszerkezet. 

Miért fontos ez? A biztosítók kizárólag akkor fogadnak el megfelelőnek egy ajtót, ha nem csak egy, hanem dupla zárszerkezet védi, és a zárak egymástól minimum 30 centiméter távolságban vannak. 

Ezzel maximálisan megfelelünk a védelmi elvárásoknak, mert a betörőnek nem egy zárat kell hatástalanítania, hanem kettőt, tehát dupla ideig tartana bejutnia –, amit meg sem próbál, ha ilyen ajtóval találkozik.

A betörésbiztos bejárati ajtók besorolása

Európában 2011-ben történt egy biztonsági szabvány újítás. 

A korábbi kategóriákat egy egységes RC1-től RC6-ig tartó skálára cserélték. Minél magasabb a szám, annál ellenállóbb az ajtó.

Nagyon röviden összefoglalva:

Az RC2-es kategória minimum 2 percig, az RC3-as 5 percig, az RC4-es pedig 10 percig képes feltartóztatni egy felkészült betörőt. Az RC5 és RC6 kategóriájú ajtók már főként katonai és ipari felhasználásra készülnek.

Ráadásul a magasabb besorolású ajtók jelentősen több eszköznek ellenállnak mint az alacsonyabb besorolású társaik.

Például:

Míg egy RC2-es kategória az egyszerű kézi eszközökkel szemben véd, addig egy RC4-es biztonsági ajtó már az elektromos fúrónak is ellenáll.

A biztonsági besorolásokat és a MABISZ minősítést egy korábbi cikkünkben már körbejártuk, azt is érdemes elolvasni:

Mabisz biztonsági ajtó: ezt kell tudni a biztonsági besorolásokról

Útravaló

Ha betörnek az otthonunkba, az nemcsak a vagyontárgyainkat bánjuk de a biztonségérzetünk is jócskán megsérül. Hiszen onnantól kezdve örökké rettegünk majd, hogy mikor törnek be újra. 

Éppen ezért olyan fontos a megelőzés, hogy a vagyonunk mellett főleg a lelki nyugalmunkat óvjuk.

Végül két jótanács, ha biztonsági ajtót választ:

1. A betörésbiztossághoz nem elég az anyag vagy zár biztonsága. A teljes ajtószerkezetnek rendelkeznie kell betörésvidelmi funkciókkal.

2. Biztonsági minősítésnél a Mabisz ajánlása mellett az Eu szabványt vegye a mérvadónak, és keresse az RC biztonsági jelzéssel minősített biztonsági ajtókat.