A bejárati ajtó méretek automatikusan szóba kerülnek, ha ajtó cserére kerül a sor. A legtöbb otthonba tökéletesek a standard ajtóméretek, de könnyen lehet, hogy egyedire lesz szükség.
Hogy időt és pénzt sóroljon jobb képben lenni az ajtó méretekkel és a méretvétel helyes folyamatával.
Ebben a cikkben összeszedtük a fontos tudnivalókat:
Ha pedig még az ehhez szükséges időt is megspórolná és biztosra menne a méretvételben keresse szakértő kollégáinkat, akik a helyszíni felmérés során profin felmérik az ajtó pontos méretét. Sőt, még az esetleges beépítési nehézségekre is fény derülhet.
Ha túl kicsi az ajtó az ajtónyíláshoz képest, akkor a beépítési hézag (az ajtó és a nyílás közötti rész) túl nagy lesz.
A túl nagy beépítési hézag pedig a legjobb hőszigetelési értékkel rendelkező ajtó hőszigetelési képességét is tönkreteszi. Mivel a hézagot jellemzően valamilyen habbal töltik ki, a túl nagy habrétegen könnyen áteszik magukat a bogarak vagy éppen idővel, ha megkezdni a hideg, egyszerűen befúj rajta a szél.
Így az ajtó méretek ismerete és pontos levétele közvetve a rezsiszámlára is hatással van.
Extrém esetben az is előfordulhat, hogy az ajtót egyszerűen nem lehet beépíteni a nyílásba, annyira el van csúszva a méret. Ebben az esetben nincs mese új ajtót kell venni, ami legalább megduplázza az ajtó költségét.
Nem érdemes hát félvállról venni az ajtó méret kérdést.
Ha a fentiek bekövetkeznek az biztosan nem egy Hawaii nyaralással ér majd fel, úgyhogy egy nagy adag stressztől is megkíméli magát, ha képbe kerül milyen ajtóméretek vannak és hogyan tudja helyesen felmérni az otthoni méreteket.
Az ablak méretekhez hasonlóan az ajtók méretét is szélességben és magasságban adják meg. Sok a gyártó és forgalmazó az ajtó méretének megadásakor azt adja meg, hogy milyen falnyílásba illik az ajtó.
Ezért megkülönböztetünk névleges és tényleges ajtóméretet.
Az ajtó névleges mérete azt jelöli, hogy mekkora falnyílásba való a bejárati ajtó.
Ezzel szemben a tényleges méret oldalanként 2-3 cm-rel kisebb, pont azért, hogy a beépítéshez a megfelelő hézagot lehessen kialakítani.
Épp ezért a helyes méret megállapításához az ajtónyílás pontos mérete kell majd, de a méretvétel menetéről lentebb részletesen írunk.
Alapvetően az átlagos bejárati ajtó méretek 210 és 260 centiméter közötti magasság között alakulnak, de gyakoribb a 210 körüli magasság.
A szélesség 90 centimétertől indul, a leggyakoribb 110 cm de előfordul 140 centiméter széles bejárati ajtó is, főleg a fa ajtóknál.
A főbejárat esetén a standard magyarországi méretek építési szabvány szerint, a 100x210-es nyílást jelentenek.
Mellékbejáratnál 90x210-es a sztenderd nyílásméret.
Anyagtól függően is lehet eltérés a standart ajtóméretek között.
Bár sok múlik a gyártón, azért vannak itthon sztenderd műanyag ajtó méretek.
A leggyakoribbak a 90x210, 100x210 és a 140x210 cm-es műanyag ajtók. ezek általában a legtöbb lakáshoz és házhoz tökéletesen megfelelnek.
Fa ajtóknál a szabvány egy kicsit nagyobb méretnél kezdődik.
A leggyakoribb fa ajtó méretek a 110x210, illetve 140x210 centiméteres darabok.
Az acél bejárati ajtókból is jellemző a sztenderd méret, amik általában a 90x210, 100x210 centiméter nagyok.
Az acél bejárati ajtónál a vastagságra is érdemes figyelni, ugyanis ezek már biztonsági funkciót is el tudnak látni és egy jól működő bevéső zárhoz minimum 5 cm vastag ajtólap kell.
A kétszárnyú ajtóknál is megfigyelhetőek sztender méretek, amik részben az újépítésű házakra vonatkozó szabványok miatt terjedtek el.
A szabvány méretek a kétszárnyú bejárati ajtók esetében a következőek:
Itt a méret alapvetően attól függ, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus kétszárnyú ajtóról van szó.
Ha bevilágítót szeretne, azt is figyelembe kell venni a méretnél. Ugyanis ezek értelemszerűen megnövelik az ajtó méretét.
De például alapból szélesebb vagy magasabb nyílásba remek megoldást jelentenek az oldalsó vagy felső bevilágítók.
Természetesen minden típusból lehet egyedi méretet gyártatni, legyen az szimpla vagy kétszárnyú ajtó.
Az egyedi méret előnye, hogy ha nem sztenderd a falnyílás, akkor nem kell toldani vagy bontani a falat.
Hátránya, hogy drágább lesz, mint a sztenderd méretű ajtó, hiszen a gyártási költség egy terméknél mindig jóval magasabb. Ráadásul ezekre jellemzően többet kell várni, mint a standard ajtókra, amik sokszor készleten elérhetőek.
Egyedi ajtóméretnél érdemes tehát mérlegelni, hogy mivel jár jobban időben és költségben is: a falnyílás átalakításával vagy egy egyedi méretű ajtóval.
Ha ajtó méretet vesz, akkor mindig a falnyílást kell mérnie.
Érdemes merev vagy hajtogatható mérőeszközt (zollstock-ot) használni, ami nem hajlik el, és csökkenti a téves mérés kockázatát.
A nyílást mindkét oldalon és középen is le kell mérni, hogy az esetleges falszerkezeti hibákból adódó méretkülönbségek ne okozzanak gondot.
Ha a magasság nem egyforma az egyes pontokon, akkor mindig a legkisebb magasságot kell figyelembe venni.
A magasságot mindig a kész, végleges, aljzatburkolattól (padló, parketta, kőlap) kell mérni.
A mérést itt is több magassági ponton kell elvégezni, legalább alul felül és középen.
Mert esetleges méreteltérések esetén a falnyílás korrekciójára most még van lehetőség, de ha egy hiányos felmérés készül, a beépítésnél lehetnek váratlan meglepetések.
A magasság után jöhet falvastagság mérése, a falnyílás minden oldalán, és több ponton. Ezzel tudja ellenőrizni, hogy egyenletes-e a falvastagság.
A falnyílást átlósan is érdemes lemérni, mert ebből derülhet ki, ha esetleg nem derékszögű.
Nagy eltérés esetén kőműves munkára is szükség lehet, hiszen az ajtót mindenképpen vízszintes helyre kell betenni.
A felnyílás mérése után jön a beépítési hézag alapján az ajtó méretének meghatározása. A beépítési hézag oldalanként 2-2 centit jelent, vagyis jobbról balról 2 cm, és felülről 2 cm.
Általában új építésű házaknál jól be lehet azonosítani, hogy a 100x210-es helyre egy 96x208-as ajtó befér.
De ha már egy régi ajtót cserélünk, ahol az ajtó körüli falon van vakolat, akár többszöri festés, festés előtti javítás, akkor ez a méret mindig szűkül. Ráadásul, ha a beépítést követően készült el a káva és a spaletta, az tovább szűkítheti a nyílást.
Akkor is bonyolódik a helyzet, ha utólag szigeteli a házat, ugyanis ahhoz, hogy szigetelés valóban profi legyen, nemcsak a ház a falát, hanem a merőleges beugró részeit is kell szigetelni kell. Vagyis az ajtó előtti kávát is.
Ez megint módosítja tényleges méretet és a szigetelőanyag vastagságával szűkülni fog a bejárat mérete.
Ebből is látszik, hogy az ajtó méret megadása bár pofonegyszerűnek tűnik, sok helyen el lehet rontani.
A pontos ajtóméret meghatározásának bombabiztos módja, ha szakértőkkel egy helyszíni felmérés során méreti le az ajtót.
Így egyrészt biztos lehet benne, hogy nem lesz hibás a méretvétel a hibás mérés miatt vagy akár a méretek megadásánál egy elütésből adódóan.
Ha pedig mégis hibás az ajtóméret, akkor a felelősség nem az Öné, vagyis nem kerül majd többletköltségbe egy esetleges csere.
!--OPTIMONK--!