Ajtó hangszigetelés: minden amit tudni kell
Az állandó zaj szinte már az élet normális része. Sokszor fel sem tűnik mennyire hangos is a környezetünk, amíg mondjuk egy csendes vidéki túrázásból vissza nem térünk otthonunkba.
Egy városi lakásban mondhatni már természetes, hogy a hajnali villamossal vagy a folyósóról betolakodó zajokkal kelünk. Vidéki városokban pedig a szomszéd fűnyírója, a reggel 8-as flexelés vagy a kutyák hajnali ugatása töri meg folyamatosan a csendet.
Nem csoda, hogy az ajtó hangszigetelése egyre több otthonban merül fel igényként, hiszen otthon mindenki békére és pihenésre vágyik.
Miért fontos az ajtó hangszigetelése?
Az egészség megőrzéséhez
Az zaj csak zaj…nem öl meg senkit, ugye?
Nos, talán.
A valóság az, hogy a hosszan tartó vagy túlzott zajnak való kitettség bizonyítottan számos egészségügyi problémát okoz:
- fokozza a stresszt,
- gyengíti koncentrációt,
- csökkenti a hatékonyságot,
- nehezíti a kommunikációt,
- alvás hiányból eredő krónikus fáradtságot okoz,
- és akár olyan komolyabb problémákig vezethet, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a kognitív zavarok, a fülzúgás és a halláskárosodás.
Egy 2011-es WHO kutatásban 10 évnyi adatot elemeztek a repülőgépek, vonatok és járművek, valamint más forrásokból származó környezeti zajok és az azok egészségügyi állapotokkal (pl. szív- és érrendszeri betegségek, alvászavar, fülzúgás, kognitív zavarok gyermekeknél vagy a bosszankodás) való kapcsolatára.
Azt vizsgálták, hogy mennyi egészséges életév veszik el, az emberek által okozott “kellemetlen hangzások" vagyis zajok miatt.
A hosszan tartó vagy túlzott zajnak való kitettség bizonyítottan számos egészségügyi problémát okozhat.
Megállapították, hogy csak Európában évente legalább egymillió egészséges életév veszik el a zajszennyezés miatt (és ez a szám nem tartalmazza az ipari munkahelyek zaját).
Pihentető alvásért
Érdekes, hogy talán azok a hangok vannak ránk a legnagyobb hatással, amikről nem is tudunk, különösen azok, amiket alvás közben "hallunk".
Az emberi fül elképesztően érzékeny, és soha nem pihen. Alvás közben is aktív, érzékeli és továbbítja a hangokat, amit az agy különböző részei szűrnek és értelmeznek.
Tehát, bár lehet, hogy nem is tudatosul, a forgalom, a repülőgépek vagy a szomszédból érkező zene háttérzajait alvás közben is feldolgozzuk, amire az agyunk különféle hormonok kibocsátásával reagál.
A zajos éjszaka nyilvánvaló hátránya a megszakított alvás, ami fáradtságot és a memória, a kreativitás, az ítélőképesség és a pszichomotoros képességek gyengülését okozza.
Viszont kutatások azt is kimutatták, hogy a repülőterek vagy forgalmas utak közelében élőknél gyakoribb a fejfájás, több altatót és nyugtatót szednek, hajlamosabbak a kisebb balesetekre, és nagyobb valószínűséggel fordulnak pszichiátriai kezeléshez.
Kevesebb stresszért
De van egy másik, súlyosabb kimenetel is.
Még ha nem is ébredünk fel, úgy tűnik, hogy a folyamatos zaj beindítja a szervezet akut stresszreakcióját, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot, és potenciálisan a hiperarózus állapotot idézi elő. Ez aztán szív- és érrendszeri betegségekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
Egy Harvard Egyetemen végzett kutatásban önkéntesek agyi aktivitását figyelték meg, akiknek alvás közben 10 másodperces, különböző típusú zajokat tartalmazó hangklipeket játszottak le. Az önkéntesek agyhullámai az egyes klipek lejátszásakor szaggatott, ébrenléthez hasonló idegi aktivitási mintázatokat mutattak.
Bár a vizsgálat a kórházi környezetben hallható zajokra összpontosított - többek között beszédre, telefoncsörgésre, ajtócsukódásra, gépekre, WC-öblítésre és városi forgalomra -, a vizsgált hangok közül sokat városi környezetben is rendszeresen hallunk.
Jobb szomszédi kapcsolatokért
Az egészségünk megőrzése mellett a szomszédainkkal való kapcsolatunkra is hatással lehet a jó hangszigetelés.
Egy jól szigetelő ajtóval és ablakkal nem hallatszik be a szomszéd beszéde, zenéje, de a folyosói jövés menést vagy a fűnyíró zaját is könnyen kizárhatjuk.
Így pedig elkerülhető az állandó konfrontáció, majd az egymás akkurátus kerülése és békében, ellenségeskedés nélkül élhetünk egymás mellett.
Megjegyzés: Fontos megemlíteni, hogy a legjobb ajtó is csak a léghangokat tudja kizárni, vagyis azokat a hangokat, amik a levegőben terjednek (pl. zene, beszélgetés, szél, ugatás, stb). Azokat, amiket a falak közvetítenek (pl. fúrás) egy ajtó nem tudja kint tartani.
Magánszféra megtartásához
A kinti zajok kizárása mellett a benti hangok bent tartása ugyanolyan fontos. Senki nem szeretné, ha a szomszéd pontosan hallaná miről beszélget bizalmasan az otthonában.
A hangszigetelt ajtók és nyílászárók erre is megoldást nyújtanak.
Ajtó hangszigetelés házilag
Az ajtó hangszigetelése házilag is megoldható, de fontos megemlíteni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor utólagos eszközökkel nem lehet elérni a kívánt hatást. Ha például a falak nagyon vékonyak és csak a szabvány 37 dB-es léghanggátlásra képesek, akkor az ajtó hangszigetelése önmagában kevés lesz. Ilyenkor a falakat is szigetelni kell.
Nézzük, hogyan lehet utólag, házilag zajszigetelni az ajtót.
Első lépés: A rések kitöltése
A zajok leginkább az ajtó, a tok és a fal közötti résen szűrődnek be. Így az első lépés legyen a tok és az ajtószárny közötti rések rugalmas kitöltése.
Ezt különféle méretű résszigetelő csíkokkal lehet a legkönnyebben megoldani. Profibb a mart horonyba rögzített latex résszigetelő idom beépítése, viszont ez olyan helyiségekbe ne alkalmazza, ahol levegő utánpótlás kell.
Második lépés: Az ajtó felületi szigetelése
A rések szigetelése mellett, igazán jó eredményt úgy érhet el, ha az ajtó teljes felületét szigeteli. Ez üveges ajtók esetében nem működik, mert az üvegfelületek átengedik a zajokat.
Az ajtó felületi szigetelésére az alábbi megoldások léteznek:
Zajvédő függöny
Ez a legolcsóbb hangszigetelő módszer. Itt lényegében egy vastag anyagú függöny kerül fel az ajtóra. A hatékonysága sajnos elég alacsony, viszont, ha csak kis mértékben kell csökkenteni a zajt, akkor jó megoldás lehet.
A hátránya, hogy a függöny gyűjti a port, ami erősíthet az allergiás problémákon és az ajtó nyitása-zárása és tisztítása is nehézkes lehet.
Keret közé rögzített hangszigetelő anyag
A zajvédő függönynél egy fokkal hatékonyabb megoldás, ha egy zajgátló réteget teszünk az ajtóra. Itt lényegében bútorlapból vagy bármilyen fa anyagból készül egy keret, és a lapok közé egy hangszigetelő anyag.
A hatékonysága ennek sem fenomenális és az elkészítés sem a legegyszerűbb.
Hanggátló anyag felhelyezése az ajtóra
Ez a leghatékonyabb módszer. Ilyenkor az ajtólapra egy hanggátló lemez vagy vékonyabb szálas szigetelőanyag kerül, amit aztán valamilyen dekor vagy egyéb lemezzel borítanak be. Hátránya, hogy csak teljesen sík felületű ajtókra tehető és az ajtó vastagsága is megnő.
Szálas hangelnyelő anyaggal való szigetelés
Egy régebbi, ugyanakkor nagyon hatékony módszer az ajtó hangszigetelésére. Az ajtóra szálas hangelnyelő anyag kerül, amit általában textilbőr réteggel borítanak és díszszegekkel rögzítenek.
Hátránya, hogy elég drága, a szakszerű kivitelezéshez szakemberre van szükség. Ráadásul általában a felhelyezéshez az ajtót elszállítják, így napokra ajtó nélkül maradhat. A megjelenése sem túl otthonos, így ronthatja az otthon összképét.
Ha építkezés, esetleg felújítás előtt áll, akkor érdemes eleve kiemelt hang- és hőszigetelést biztosító ajtókat választani. Ezek az ajtók ugyanis szerkezetükben szigetelnek és beépített automata küszöb is tartozik hozzájuk, ami lezárja az ajtó alatti rést.
Az ajtó hangszigetelési képességének meghatározása
Zajok csoportosítása
A részletek előtt röviden összefoglaljuk hogyan csoportosíthatóak a zajok a hangerő alapján.
- 20 dB-ig: Ezek a csendesnek minősülő hangok, például a suttogás, a levegővétel vagy az óra ketyegése.
- 50 dB-ig: Ez a normál tartomány, jellemzően a mindennapi életben megszokott hangokkal, mint az ablakokon beszűrődő utcazaj, az eső hangja, a normál hangerejű emberi beszéd.
- 80 dB-ig: Ezek a hangok már a legtöbb ember számára zavaróak, ilyen például egy forgalmas főúton a közlekedés hangja, a porszívózás, a kiabálás vagy a vihar zaja.
- 90 dB felett: Itt már kifejezetten káros hangokról beszélünk, mint a hangos zene (mondjuk egy szórakozóhelyen), a körfűrész, légkalapács, a tűzijáték vagy a puskalövés hangja közelről.
Hogyan értelmezze az ajtók hangszigetelési értékét?
Az ajtók hangszigetelési képességét decibelben (dB) adják meg. Minél nagyobb egy ajtó hangszigetelés (dB) értéke, annál nagyobb hanggátlásra képes. A mutatószám azt mutatja, hogy mekkora erősségű zajt képes kizárni az ajtó.
Például egy alap Gerda ajtó, ami 31dB hanggátlással bír, képes a normál beszéd hangerejét a suttogás szintjére csökkenteni.
A legmagasabb, 47dB hanggátlásra képes ajtónk az utcai zajt képes a levelek neszezésének hangerejére mérsékelni.
Mekkora hangszigetelési értéket válasszon?
A választ teljesen az egyéni preferencia és a vágyott csend mértéke határozza meg.
Társasházba általában magasabb hangszigetelési értékű ajtót javaslunk, hiszen itt több a zavaró zaj, mint egy családi házban.
Akkor is érdemes magasabb értéket keresni, ha Ön kifejezetten érzékeny a zajokra, mondjuk rossz alvó és minél több zajt kizárna.
Persze a hangszigetelés mértéke mellett sok más szempontot is figyelembe kell venni az ajtó kiválasztásakor. Éppen ezért van az, hogy minden ügyfelünket részletesen kikérdezzük az igényei és az otthona körülményeire vonatkozóan, hiszen csak a válaszok alapján tudunk biztosan jó ajtót ajánlani.
Ha a kérdésekre, akkor egy részükkel a “Milyen bejárati ajtót válasszak?" cikkünkben találkozhat. Ha a teljeskörű felmérés érdekli akkor keressen minket bátran akár online vagy személyesen.
Hogyan mérik a hagszigetelési értéket?
A legtöbb gyártó az ajtó hangcsillapítási képességét egyedül az ajtólapra vonatkoztatja. Az ajtólap felépítésétől függő hangcsillapítási érték, az ún. konstrukciós érték, amit a vasalatok nélküli ajtólapon, laborkörülmények között mérnek.
Ebből sajnos nem lehet reálisan következtetni a teljes ajtó hangcsillapítási értékére, hiszen nem vettük figyelembe az ajtóelem többi alkotóelemének hatását. Illetve az sem derül ki, hogy az ajtó a beépítés helyén milyen zajszigetelő képességgel bír majd.
Szabályozási oldalról ez érthető, hiszen az ajtógyártóknak nincs ráhatásuk, hogy az ajtót milyen környezetbe, milyen épületbe építik be. Viszont fontos megérteni, hogy az ajtóelemek hangszigetelését laborkörülmények között vizsgálják, ahol a csatlakozó elemek (födém, falak, padló) hatásait kiszűrik.
Tehát az így meghatározott hanggátlási érték a toktípusra, az ajtólap felépítésére, az alkalmazott tömítésékre és vasalatokra, a beépítés módjára jellemző érték. A fenti módon mért értéket nevezzük igazolt léghangszigetelési értéknek (Rw,P).
Egy üzemkész ajtóelem hanggátlás szempontjából meghatározó tulajdonságai fontossági sorrendben ezek:
- Hatékony padlótömítés;
- Hatékony tömítés a lap és a tok között;
- Szerelési hézagok kitöltése a tok és a fal között vagyis szakszerű szerelés;
- Ajtólap konstrukciós felépítése;
- Stabilitás a klimatikus igénybevétellel szemben.
A felsorolásból jól látszik, hogy maga az ajtólap felépítése lényegesen kicsi hatással van az ajtó hangszigetelési képességére.
Az is egyértelműen látszik, hogy nincs értelme hangszigetelésről beszélni azokban az esetekben, amikor a tervezői kiírás nem írja elő padlótömítés alkalmazását. Ekkor ugyanis hiába veszünk egy magas konstrukciós értékű ajtólapot, a magas bekerülési érték nem áll majd arányban az elért eredménnyel.
Sokkal fontosabb a megfelelő padlótömítés.
Természetesen a padlótömítés nem csak az ajtólapba épített automata, vagy ún. ráfutó tömítés lehet, hanem hagyományos küszöb is, amibe tömítő profilt építhetünk.
Ennek kialakítása és elhelyezése csak a minősítési jegyzőkönyvben leírtaknak megfelelően történhet, amiről információt az egyes hanggátló típusoknál találhat.
Automata vagy ráfutó padlótömítés alkalmazásakor fontos tervezői feladat még a csatlakozó padlózat megfelelő kialakítása.
Padlószőnyegnél minden esetben kötelező padlósín alkalmazása, ugyanis ellenkező esetben nem biztosítható tökéletes záródás.
Hideg burkolat esetén pedig figyelembe kell venni, hogy a fugáknál jelentős hézagok lehetnek, amik csökkentik a hangszigetelési értéket. Előfordulhat, hogy itt is padlósínre lesz szükség.
Fontos megemlíteni a második helyen rangsorolt lap és tok közötti tömítő profil jelentőségét. A komplett elemként (falap, fatok) vásárolt szerkezetet gyárilag, akusztikailag tesztelt hatékony hangcsillapító tömítő profillal látják el.
Ha azonban egy fa hanggátló ajtólapot fémtokba építenek be, akkor a fémtokhoz szállított széria tömítő profil általában nem elégíti ki a hanggátlási követelményeket. Ezért a fémtok megrendelésekor külön meg kell adni, hogy felár ellenében akusztikailag hatékony tömítő profilt kérünk.
A legjobban természetesen akkor jár, ha helyszíni felmérést és szakszerű beszerelést kér.
Extra tippek a zajmentes otthonhoz
A bejárati ajtó hangszigetelése önmagában jelentősen javít az otthoni nem kívánatos zajszint csökkentésében. De nézzük, hogyan lehet még csendesebb az otthon:
- Válasszon profi hő és hangszigetelt ablakokat.
- Ha nem fér bele az új ablak, akkor a gumitömítések, és az üvegtáblák cseréje is sokat segít.
- Társasházakban tompítsa a falakon át beszűrődő zajokat a közös falakhoz helyezett nagyobb bútorokkal.
- A komolyabb zajokhoz a falak és a padló utólagos szigetelése lehet megoldás.
Útravaló
Az mindenképpen látszik, hogy a zajszigetelésnek és a nem kívánatos zajok kiszűrésének kiemelt szerepe van nemcsak az otthoni pihenésben, de az egészség megőrzésében is.
Éppen ezért egy jól hangszigetelő ajtó nemcsak az otthon nyugalmát, hanem akár a jobb egészségi állapotot is elősegíti. Érdemes tehát befektetni a csöndes, zajoktól mentes otthonba.
Ha segítségre szorulna, hogy milyen zajszigetelési értékű ajtót válasszon, akkor keressen minket bizalommal bemutatótermünkben vagy online.