Amikor ablak vásárláshoz érkezünk az egyik legfontosabb lépés a megfelelő ablak méretek lemérése és kiválasztása.
Fontos, hogy olyan nyílászárókat válasszon, ami optimálisan illeszkednek a leendő beépítési helyükhöz. A „Kétszer mérj, egyszer vágj" itt is kiemelten érvényes, ugyanis ami már egy adott méretre készült, azon minőségi módon változtatni nem lehet.
Ha azt szeretné, hogy az ablak tökéletesen szigeteljen, szép és pontos legyen, ne kelljen hibákat takargatni és hézagokat elcsalni, akkor a pontos ablak méretek megadására kiemelten kell figyelni.
Ebben a cikkünkben segítünk, hogy magabiztosan válasszon a számtalan ablak méret közül.
Az ablak méreteket általában centiméterben vagy milliméterben szokták megadni szélesség x magasság szerint, pl. 120x60 cm.
Vagyis az első érték jelenti, hogy milyen széles az adott ablak beépítési mérete, a második pedig, hogy milyen magas.
A megadott méretek nem az ablak nyíló szárnyaira vonatkoznak, hanem a beépítési méretre, ami a tok külső méreteit határozza meg.
Az ablakok és az ajtók esetében is fontos, hogy a nyílások ne térjenek el nagyon az ablak méretétől, mert a túl nagy vagy túl kicsi hézagokkal nehéz vagy akár nem is lehet szakszerűen beépíteni a nyílászárót.
Most nézzük a leggyakoribb sztenderd ablak méreteket:
Bukó-nyíló ablakok:
Bukó-nyíló vagy váltóprofilos nyíló+bukó-nyíló ablakok:
Kétszárnyú ablak:
A szabvány méreteknek megvannak az előnyei, mivel általában olcsóbbak és gyorsabban hozzájuk is lehet jutni.
Viszont attól függően, hogy milyen típusú épületbe kerül az ablak nem biztos, hogy a sztenderd méret jó lehet.
Ha éppen épülő lakásról van szó, akkor könnyű dolgunk van, hiszen itt az ablakokat legtöbbször “készen kapjuk".
Ha egy újépítésű lakásban cserélünk ablakot, nagy valószínűséggel jó lesz a szabvány ablak, mert jellemzően szabvány méreteket használnak, hiszen így tudják a legegységesebb épületet megalkotni.
Panel épületben is működhet a szabvány méret, viszont ehhez ismerünk kell a panel típusát (pl. orosz, dán, stb.), mert ezek építési szempontból és így szabványok tekintetében is eltérhetnek egymástól.
Ablak csere esetén fontos, hogy az adott épület részt vett-e valamilyen korszerűsítési programban, mert a külső szigetelés miatt módosulhat a sztenderd mérethez képesti nyílászárók mérete.
Éppen ezért aranyszabály, minden esetben mérni kell. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy ami régen szabvány ablak méret volt, az valamilyen átalakítás miatt már nem az.
Az ablakok méretek helyes méréséről egy későbbi pontban írunk.
Egy épülő családi háznál a tervrajzon szereplő méretek a névleges méretek. Ha ezek szabvány méretek, akkor mehet a szabvány ablak.
Ettől függetlenül a helyszínen mindenféleképpen ellenőrizni szükséges a nyílásméreteket és egyeztetni kell a kivitelezővel, hogy a szigeteléssel változnak-e a méretek (pl. csinálnak-e hőhíd szigetelést, vagy szigetelik-e az ablak káva részét), mert akkor azt is bele kell számolni a beépítési méretbe.
Egy felújítandó családi háznál már újra felmerül a kérdés, hogy volt-e bármilyen korszerűsítés vagy módosítás (pl. egy külső homlokzati szigetelés), mert ezek biztosan befolyásolják az ablak méretet.
Az előző pontokból látszik, hogy bemondás alapján (pl. panelbe biztosan xy ablak kell) elég kockázatos ablakot vásárolni, hiszen bármilyen korszerűsítés vagy módosítás miatt ugorhat a szabvány méret.
A legbiztonságosabb út, ha helyszíni felmérést kér a cégtől, ahonnan az ablakot vásárolja, így biztosan olyan méretű ablakot választ, amit könnyen és szakszerűen be lehet építeni.
Amikor az ablak méretét kiválasztja azt is jó figyelembe venni, hogy melyik helyiségbe lesz az a nyílászáró.
Egy kamra vagy vizesblokk esetében egy kisebb, mondjuk 60×60 cm-es ablak méret tökéletesen megfelel. Fürdőszobára már célszerűbb ennél nagyobb, legalább 90×120 cm méretet választani, hogy nappal minél kevesebbszer kelljen lámpát kapcsolni.
Hálószobára, gyerekszobára, dolgozószobára válasszunk még nagyobb, legalább 120×120 cm-es ablakot, lehetőleg bukó-nyíló típusút, hogy a szellőztetés minél könnyebb legyen. Ha az épület jellege megengedi, akár kétszárnyú ablakot vagy két ablakot is elhelyezhet ezeken a helyiségeken.
A legnagyobb ablakot általában a nappali szobába célszerű tenni, hiszen itt töltjük a legtöbb időt, itt vagyunk akár sötétedésig. Ebbe a helyiségbe már egy 150×150 cm ablak méret is bőven elfér.
Fontos! Minél nagyobb az ablak, annál fontosabb, hogy jól szigetelő üveget válasszon, hiszen itt rengeteg hő szökhet el, ami rossz esetben a rezsiköltségeken is meglátszik.
Tervezéskor azt is vegye számításba, hogy milyen tájolású az adott helyiség. Északi fekvés esetén például egy nagyobb ablakkal több fényt engedhet be, még akkor is ha nincs közvetlen napfény. Ezzel szemben, a déli tájolásnál ne válasszon kisebb ablakot, hiszen már számos üvegtípus kint tudja tartani a naphő egy jelentős százalékát.
Pro tipp: Kisebb helyiségeknél vegye figyelembe, hogy mekkora hely van kinyitni az ablakot. Például, ha az egyszárnyú ablak 1 méteres nyíló szárnya nem fér el, akkor egy kétszárnyú ablak 50-50 cm-es nyíló szárnnyal még kényelmesen használható.
Az ablak méretének mérése kicsit trükkös.
Először is kezdjük ott, hogy az ablak méret és a nyílásméret nem ugyanaz.
A nyílás és a szerkezet közti méretkülönbség abból adódik, hogy egy meglévő nyílásba ugyanakkora szerkezetet nem lehet beépíteni, mert az fizikai képtelenség. Tehát az ablaknak valamennyivel kisebbnek kell lennie.
Ez azt jelenti, hogy ideális esetben 2-2 cm kell, hogy legyen a fal és a keret között. Ezt hívják szerelési hézagnak.
Ablak csere esetén az ablakot 3 ponton kell mérni.
A szélességet:
A magasságot:
Fontos! Ha van bent nyílászáró, nem a nyílászáró szélességét, hanem a fal szélességét, illetve a magasságát kell mérni!
A mért adatok közül mindig a legkisebb méretet kell számításba venni, mert ha a nagyobb méretet veszi alapul nem fog beférni az ablak.
Nézzünk erre egy példát.
Tegyük fel, hogy a jobb oldalon 201 cm-t a bal oldalon pedig 208 cm-t mért. Ha a 210 cm-t veszi alapul és abból levonja a 2 cm szerelési hézagot, akkor a bal oldalon nem fér be az ablak, hiszen ott csak 208 cm hely van.
Ezért a nyílás legkisebb pontjához viszonyítva kell megadni a beépítési méretet, jelen esetben a 208 cm-hez. Így az ablak magassága a példánkban 206 cm lesz.
Szélesség esetén oldalanként kell számolni a szerelési hézagot, vagyis összesen 4 cm-t kell levonni, mert a beszereléskor így mind a két oldalon lesz 2-2 cm szerelési hézag.
Magasság mérésekor csak a tetejéből kell levonni a 2 cm-t, mert az ablakot mindig a parapetre (párkánymagasságra) közvetlenül építik rá. Így itt csak az ablak tetején van szükség szerelési hézagra.
Az ablak méret megfelelő meghatározását nem éri meg elnagyolni, hiszen ha utólag derül ki, hogy valami nem stimmel, akkor csak minimális lehetőség van a változtatásra. Ráadásul szinte garantáltan megdobja az ablakcsere vagy az ablakbeépítés költségeit.
Mivel egy hosszú távú és nagyobb befektetésről van szó jobb a szakértőkre bízni az ablak méretek megállapítását, hiszen ebben az esetben biztos lehet a szakszerű mérésben és az esetleges pontatlanságból fakadó hiba nem Önt terheli majd.
Az ablak méretek világa ma már egészen bonyolult, hiszen rengeteg szabvány közül választhat, egyedi méretben pedig szinte nincs lehetetlen.
Reméljük a cikkünk segített kicsit jobban eligazodni ebben a világban, de ha csak két dolgot jegyez meg az ablak méretével kapcsolatban az ez legyen:
1. Az ablak mérésekor nem az ablakot, hanem a nyílást kell mérni.
2. Soha ne rendeljen ablakot mérés nélkül, még akkor is ha szabvány épületben lakik, mert bármilyen szemmel nem látható módosítás miatt a szabvány méret változhat.